Tajvanon is volt 1956, mikor az elégedetlen emberek fellázadtak a kormány és a mögötte álló nagyhatalom ellen. A végeredmény is ugyanaz lett, néhány dicsőséges nap után vereség és véres megtorlás.
1945-ben mikor a 2. vh. befejeződésével a Japánok kivonultak Tajvanról a szigetet a nacionalisták kormányozta Kína vette birtokba. Mivel Kínában polgárháború kezdődött a szárazföldről érkezett új urak a sziget minden erőforrását elvonták, saját csapataikat erősítendő. Nagyszabású államosítás kezdődött, melynek eredménye infláció és élelmiszerhiány lett. Virágzott a fekete piac és folyamatosan növekedett a feszültség a helyiek és a kulcspozíciókat gyorsan elfoglaló bevándorlók között.
1947. február 27.-én az adóhivatal emberei razziát tartottak a fekete piacon cigarettát árusítóknál, melynek során lefoglalták egy özvegyasszony áruját. A hatósági intézkedés dulakodásba torkollott, melynek során az árust pisztollyal fejbeverték és egy járókelőt lelőttek. A kormánnyal amúgy is elégedetlen és felháborodott emberek a rendőrségre mentek panaszt tenni, ahonnan elzavarták őket.
Másnap 28.-án (innen a 228 elnevezés) az egyre növekvő tömeg a kormányzóság elé ment tüntetni, ahol a katonákkal összecsaptak. Az elfoglalt rádióállomás segítségével a tüntetés híre gyorsan elterjedt a szigeten, így más városokban is felkelés, zavargás (néhol fosztogatás) tört ki. A helyi hatalom meghátrált és a szigeten hetekig a tajvani civilek gyakorolták a hatalmat.
1947. március 7.-én indultak meg a szárazföldi-kínai kormánycsapatok a felkelés leverésére. Először véletlenszerű, majd szisztematikus gyilkolás kezdődött, melynek során becslések szerint 10-30 ezer embert végeztek ki, főleg értelmiségieket, diákokat, ügyvédeket és orvosokat.
1949-ben, mikor a kínai polgárháború elvesztésével a nacionalista kormányzat által uralt terület Tajvanra korlátozódott, statáriumot vezettek be és elkezdődött Tajvan fehérterror korszaka, mely 1987-ig tartott. Ez idő alatt 140 ezer embert vetettek börtönbe és kb. 3-4 ezer embert végeztek ki politikai okokból. A politikai pártokat betiltották, szabad választásokat nem tartottak.
1975-ben meghalt a Tajvant addig kormányzó hadvezérből lett politikus és köztársasági elnök Chiang Kai-shek. A 80-as években enyhülés kezdődött, 1986-ban megalakult a Demokratikus Haladás Pártja (DPP), mely 2000-2008-ig kormányozta Tajvant.
1990-ben a kormány szorgalmazta az események feltárását és az áldozatok családjainak kárpótlást fizettek. 1996-ban pedig az egykor elfoglalt rádióállomás épületében megnyílt a 228 emlékmúzeum.
